Az Immacallam in dá Thuarad, a 12. századi Leinster könyvében található, angolul The Colloquy of the Two Sages néven ismert. Lényegében egy ollamh és egy anruth közötti párbeszédet foglal magába, azaz a legmagasabb rangú és a második legmagasabb rangú fili költő beszélgetéséről szól, mely egyfajta vizsgáztatása az utóbbinak. Mindkét fél felsorolja tudását a világról enigmatikus képekben, amelyeknek egy része a mai napig nem tisztázott.
Bár a végén jelentősen kap egy keresztény keretet a történet, azért is nagyon fontos ez az írás, mert megőrizhetett pogány elemeket is a filik tanulmányairól, melyek részben tartalmazhatnak druidikus hagyományokat is.
Tudomásunk szerint eddig csak pár részlete jelent meg magyarul. Forrásnak a Whitley Stokes-féle fordítást vettem alapul, mely elérhető online.
I. Adnae, Uthider fia, Connaught törzséből, volt Írország ollamhja, ki tudományban és költészetben mesterkedett. Volt egy fia, Néde. Ez az ifjú Skóciába ment tudományokat tanulni, Eochu Echbélhez; és addig maradt Eochu tanítványaként, mígnem tudományokban jártas nem lett.
II. Egy nap az ifjú útra kelt, amíg a tenger szikláihoz nem ért - hiszen a költők úgy vélték, hogy a tenger szélén mindig feltárult a rejtett tudás. Egy hangot hallott a hullámok közt, egy sirató, szomorú éneket, melyet szokatlannak vélt. Ezért az ifjú egy varázslattal megbűvölte a hullámokat, hátha felfedik a siralom okát. És ezután nyilvánvalóvá vált, hogy a hullámok nem mást siratnak, mint édesapját Adnae-t, ki elhunyt, és köpenyét Ferchertne-nek adták, ki ollamhként a helyére került.
III. Ezután az ifjú visszament a házhoz és elmondott mindent tanítómesterének, Eochunak. És Eochu így szólt hozzá: “Menj vissza most a földedre. A mi két tudásunknak nincs helye egy térben; hiszen már tisztán látszódik, hogy az ollamhok tudásával rendelkezel”.
IV. Így hát Néde útra kelt három fivérével, kiknek neve Lugaid, Cairbre, Cruttíne. Útjuk során találtak egy pöffeteg gombát (bolg bélce). Egyikük megkérdezte: “Miért bolg bélce a neve?” Mivel nem tudták, visszamentek Eochuhoz és egy hónapig nála maradtak. Újra útra keltek. Útjukat keresztezte egy simind (békaszittyó). Mivel nem tudták, miért ez a neve, visszamentek tanítójukhoz. Egy hónap múlva ismét útra keltek. Egy gass sanais (gombernyő) keresztezte útjukat. Mivel nem tudták, miért gass sanais a neve, visszatértek Eochuhoz és mégegy hónapot vele maradtak.
V. Most, hogy kérdéseikre válaszokat kaptak, Cantire felé vették útjukat, majd Rind Snóc felé. Azután Port Ríg-től átkeltek a tengeren és Rind Roisc-nál kötöttek ki: majd keresztül Semne, Latharna, Mag Line, Ollarba, Tulach Roisc, Ard Slébe, Craeb Selcha, Mag Ercaite városain, keresztül Bann folyóján, majd tovább Uachtar, Glenn Rige és Húi Bresail területein keresztül, majd át Ard Sailech-en, melyet ma Armagh-nak neveznek, majd Emain Elfmound földjén keresztül.
VI. Így haladt az ifjú, egy ezüst ággal felette; mivel anruthok felett ezt használták; aranyágat az ollamhok felett, bronz ágat a többi költő felett.
VII. Majd Emain Machae felé vették útjukat. És a zöldben Bricriuval találkoztak. Azt mondta nekik, hogy némi jussért cserébe, az ő közbenjárásával Nede lehet Írország ollamhja. Így Nede egy lila tunikát adott neki, mely arannyal és ezüsttel volt díszítve, és Bricriu mondta neki, hogy menjen és foglalja el az ollamh helyét. Azt is mondta, hogy Ferchertne halott, miközben valójában Emain északi részén adta át bölcsességét tanítványainak.
VIII. És ekkor Bricriu azt mondta: “Szakáll nélküli férfi nem szerezheti meg Emain Machae ollamh rangját” - mivel Néde még ifjú volt, életkorát illetően. Néde vett egy marék füvet, megbűvölte úgy, hogy mindenki azt higgye, szakáll ékesíti arcát. Így hát ment és elfoglalta az ollamh helyét és magára terítette köpenyét. Három színe volt e köpenynek, nevezetesen egy fényes madár tollai fedték középen, ezüstös szórt pettyek az alját kívülről, és aranyszín a felső részét.
IX. Ezután Bricriu Ferchertne-hez ment és így szólt hozzá: “Nagy kár lenne, Ó Ferchertne, ha ma elvennék tőled ollamh rangodat! Egy fiatal tiszteletreméltó férfi elfoglalta az ollamh helyét Emainban”.
Ez feldühítette Ferchertne-t, bement a palotába, megállt a küszöbnél, a keze az ajtófélfán.
X. E beszélgetés helyszíne Emain Machae. És az ideje Conchobar, Mac Nessa fiának ideje. Szerzője Néde, connaughti Adnae fia - vagy a Tuatha Dé Dannan tagja, ahogy megemlíti a beszélgetésben (Dán, azaz a Költészet fia) - és Ferchertne, Ulster költője. Feljegyzésének oka az, hogy Adnae halála után köpenyét Ferchertne kapta meg Medb-től és Aililltől. Így Adnae fia elhagyta Skóciát (ahogy mondtuk), és Emainba tért, és elfoglalta az ollamh helyét; és Ferchertne belépett a házba, és ezt mondta, meglátva Néde-t:
1. Ki ez a költő, kin a köpeny teljes pompájában ragyog,
2. ki felfedhetné magát, miután verseket dalolt?
3. Az alapján, amit én látok, ő csak egy tanítvány.
4. Fűből készült az ő nagy szakálla.
5. A versek dalolásának helyén, ki ez a költő, e vitatott költő?
6. Sosem hallottam Adnae fiának értelmének mélységeiről:
7. Sosem hallottam őt hibátlan tudásáról.
8. Tévedés, hiba Néde helye!
9. Ez volt a tiszteletteljes válasz, melyet Néde intézett Ferchertne személyéhez:
NÉDE ÍGY SZÓLT
10. Egy rangidős, Ó én mesterem, minden bölcs a tanítás bölcse.
11. Egy bölcs szemrehányással tartozik minden tudatlan embernek.
12. De mielőtt megismeri haragjának okát ellenünk, látnia kell, milyen szemrehánynivaló, milyen természet lakozik bennünk.
13. Pedig baráti üdvözlet is a bölcsesség átható erejéről tanúskodik.
14. Csekély egy fiatalember hibázása, ha nem elemzik művészetét annak rendje szerint.
15. Kövess, mester, egy rendesebb módszert.
16. Rossz fényben mutattad meg magad.
17. Szűkösen adakozol tudásod gyümölcséből.
18. Én magamba szívtam egy ember tudását, tele kincsekkel.
FERCHERTNE ÍGY SZÓLT
19. Egy kérdés, Ó ifjú oktató, honnan jöttél?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
20. Ezt nem nehéz megmondanom. Egy bölcs sarkából,
21. a bölcsesség kereszteződéséből,
22. a jóság tökéletességéből,
23. a napkelte fényességéből,
24. a költészet mogyorófáiból,
25. a ragyogás körforgásaiból,
26. melyekből az igazság megmérettetik a kiválóság szerint,
27. melyekben az igazságosság taníttatik,
28. melyekben a hamisság leágaz,
29. melyekben színek láthatóak,
30. melyekben versek születnek újjá.
31. És te, Ó mesterem, honnan jöttél?
FERCHERTNE ÍGY VÁLASZOLT
32. Nem nehéz megmondanom. A kor oszlopai közül,
33. Galion folyói mentén,
34. Nechtan feleségének varázsdombja mentén,
35. Nuada feleségének alkarja mentén,
36. a nap földjének mentén,
37. a hold otthonának mentén,
38. az újszülött köldökzsinórja mentén.
39. Egy kérdés, Ó ifjú oktató, mi a neved?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
40. Nem nehéz megmondanom. Nagyon kicsi, nagyon nagy, nagyon fényes, nagyon kemény.
41. Tűz hevessége,
42. Szavak tüze,
43. Tudás hangja,
44. Jólét forrása,
45. Ének kardja,
46. Nyers művészet a tűz keserűségével.
47. És neked, Ó mesterem, mi a neved?
FERCHERTNE ÍGY VÁLASZOLT
48. Nem nehéz megmondanom. Ómenek legközelebbike.
49. Hős, ki elmagyaráz, elmond, meghallgat.
50. Tudomány kutatása,
51. Művészet szövete,
52. Költészet őrzője,
53. Egy tenger bősége.
54. Egy kérdés, Ó ifjú oktató, milyen művészetekben vagy jártas?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
55. Nem nehéz megmondanom. Arcok pirításában,
56. a hús átszúrásában,
57. az illem kiszínezésében,
58. a szemtelenség elvetésében,
59. a költészet táplálásában,
60. a hírnév keresésében,
61. a tudománynak való udvarlásban,
62. művészet adásában minden szájnak,
63. a tudás terjesztésében,
64. a beszéd lecsupaszításában,
65. egy kis szobában,
66. egy bölcs jószágában,
67. a tudomány folyamában,
68. a tanítás bőségében,
69. egyszerű mesékben, királyok felvidításában.
70. És te, Ó mesterem, milyen művészetekben vagy jártas?
FERCHERTNE ÍGY VÁLASZOLT
71. Nem nehéz megmondanom. A támogatás keresésében,
72. béke teremtésében,
73. csapatok rendtartásában,
74. fiatalemberek megpróbáltatásában,
75. művészetek dicsőítésében,
76. a király legközelebbi bizalmasaként,
77. … a Boyne folyóban,
78. briamon smetrach, [egy komplex szatíra]
79. Athirne pajzsában,
80. egy új bölcselet megosztásában a tudományok folyamából,
81. inspiráció hevében,
82. az elme szerkezetében,
83. kis versek művészetében,
84. tiszta megállapodásban,
85. hősies mesékben,
86. egy dicső ösvényben,
87. egy gyöngy foglalatában,
88. tudományok felszabadításában egy vers után.
FERCHERTNE ÍGY SZÓLT
89. Egy kérdés, Ó ifjú oktató, mi az, amire vállalkoztál?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
90. Nem nehéz megmondanom: a kor síkságára lépésre,
91. a fiatalság hegyébe
92. az idő hajszájában,
93. egy király követésében,
94. egy agyagházban,
95. gyertya és lángja között,
96. a csata és annak borzalmai között,
97. Tethra erős emberei között,
98. … állomásai között,
99. a megértés folyamai között.
100. És te, Ó mesterem, mi az, amire vállalkoztál?
FERCHERTNE ÍGY VÁLASZOLT
101. Nem nehéz megmondanom: a rang hegyére lépésre,
102. a tudományok közösségében,
103. az értő emberek földjein, a költői átdolgozások kebleiben,
104. a nagylelkűség torkolatában,
105. a király sertésének gyülekezetében,
106. az új emberek kis tiszteletében,
107. a halál lejtőiben, mely megtiszteltetésekben bővelkedik.
108. Egy kérdés, Ó ifjú oktató, milyen úton jártál?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
109. Nem nehéz megmondanom: a tudás fehér síkságán,
110. egy király szakállán,
111. egy idős fán,
112. egy szántó ökör hátán,
113. a nyári hold fényén,
114. finom sajtokon, (árboc és gyümölcs)
115. egy istennő harmatcseppén (gabona és tej)
116. gabona hiányán,
117. félelem partján,
118, egy szép lakhely peremén.
119. És te, Ó mesterem, milyen úton jártál?
FERCHERTNE ÍGY VÁLASZOLT
120. Nem nezéz megmondanom: Lugh lóvesszőjén,
121. finom hölgyek keblén,
122. egy fa lombozatán,
123. egy lándzsa hegyén,
124. egy ezüst taláron,
125. egy szekérvázon kerék nélkül,
126. egy kereken szekér nélkül,
127. Mac Ind Óc három tudatlanságán. [A Fiatal Fia, azaz Anghus, Dagda és Boyne fia]
128. Egy kérdés, Ó ifjú oktató, kinek a fia vagy?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
129. Nem nehéz megmondanom. A Költészet fia vagyok,
130. A Költészet a Vizsgálat fia,
131. A Vizsgálat a Merengés fia,
132. A Merengés a Tanulmány fia
133. A Tanulmány az Érdeklődés fia,
134. Az Érdeklődés a Kutatás fia,
135. A Kutatás a Nagy Tudás fia,
136. A Nagy Tudás a Nagy Értelem fia,
137. A Nagy Értelem a Megértés fia,
138. A Megértés a Bölcsesség fia,
139. A Bölcsesség, a Költészet (Dana) három istenének fia.
140. És te, Ó mesterem, kinek a fia vagy?
FERCHERTNE ÍGY VÁLASZOLT
141. Nem nehéz megmondanom. Olyan ember fia vagyok aki már megszületett és még nem született meg:
142. Az anyja méhében temették el:
143. halála után keresztelték meg:
144. s már első jelenésénél eljegyezte a halál:
145. minden élő első szava:
146. minden halott utolsó sikolya:
147. magasztos A az ő neve.
148. Egy kérdés, Ó ifjú oktató, tudsz hírekkel szolgálni?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
149. Tudok hát: Meglehetősen jó hírekkel:
150. gazdag tenger,
151. partot elöntve,
152. mosolygó fák,
153. levelek repkednek,
154. gyümölcsfák virágoznak,
155. búzatáblák növekednek,
156. méhrajok sokasodnak,
157. egy ragyogó világ,
158. boldog békesség,
159. kedves nyár,
160. hadseregek fizettséggel,
161. napfényes királyok,
162. csodás bölcsesség,
163. a csata véget ér,
164. mindenki megy a dolgára,
165. derék férfiak,
166. varró munka nőknek,
167. munbrec láith,
168. nevető kincsek,
169. hatalmas merészség,
170. minden mű befejezett,
171. minden ember jó,
172. minden hír jó,
173. csak jó hírek.
174. És te, Ó mesterem, tudsz hírekkel szolgálni?
FERCHERTNE ÍGY VÁLASZOLT
175. Tudok hát: borzalmas hírekkel, gonosz idők jönnek melyek már mindig így lesznek: melyekben sok lesz a vezető, melyekben kevés lesz tisztelet: az élő megsemmisíti a helyes ítélőképességet.
176. A világ jószágai meddőkké válnak.
177. Az emberek elvetik a tisztességet.
178. A nagy urak hősei elmennek.
179. Az emberek gonosszá válnak: törvénykövető király kevés lesz: bitorló rengeteg lesz.
180. Kegyvesztett tömegek lesznek: minden ember megszégyenül.
181. Minden szekér tönkremegy a verseny után.
182. Az ellenség elpusztítja Niall síkságait. [Írországot]
183. Az igazság nem biztosítja a nemességet.
184. A templomok őrszemeit megtámadják.
185. Minden művészet nevetségessé válik.
186. Minden hazugság megválasztásra kerül.
187. Mindenki elhagyja (természetes) állapotát büszkeséggel és arroganciával, így se rang, se hosszú élet, se tisztesség, se méltóság, se művészet, se oktatás nem illet meg senkit.
188. Minden tehetséges ember megtörik.
189. Minden király koldussá lesz.
190. Minden nemes megvetett lesz: minden szolgalelkű felemelkedik, így hát se Isten, se ember nem kap tiszteletet.
191. Hercegek elpusztulnak a bitorlók előtt, a fekete lándzsás emberek leigázása által.
192. A hit megszűnik.
193. A felajánlásokat megháborgatják.
194. A templomok padlóit betörik a háborgatók.
195. A zárkákat aláássák.
196. A templomokat felégetik.
197. A szűkös tartalékokat felélik.
198. A barátságtalanság elhervasztja a virágokat.
199. A rossz ítéletek miatt a gyümölcsök lehullanak.
200. Az út mindenki számára eltűnik.
201. Vadászkutyák sebeket ejtenek a testeken, s így mindenki egymás ellen fordul sötétségen, haragon és fösvénységen keresztül.
202. A végső világ végén menedéke lesz a szegénységnek, a haragnak, a gonoszságnak.
203. Rengeteg viszály lesz a művészekkel.
204. Mindenki megvásárol majd egy szatíraírót, hogy a nevében írjon gúnyiratot.
205. Mindenki akadályozza majd a másikat.
206. Minden dombon hűtlenségre kerül sor, s így sem nem ágy, sem nem eskü nem lesz védelem alatt.
207. Mindenki bántalmazza majd szomszédját: s így minden fivér elárulja egymást.
208. Mindenki megveszi a társaságát étellel és itallal: s így nem lesz igazság, sem tisztelet, sem lélek ott.
209. A fösvények kiszorítják majd egymást, mert annyian lesznek.
210. A bitorlók majd egymásból űznek gúnyt, minden sötétség viharával.
211. A rangokat szétosztják: a papokat elfelejtik; a bölcseket megvetik majd.
212. A zene faragatlanná válik.
213. A hősiesség a papok természetét veszi fel.
214. A bölcsesség tévhitté válik.
215. A nemesek törvénye az egyház ellen fordul.
216. A gonosz beszivárog a pásztorbot hegyébe.
217. Minden egybekelés házasságtörés lesz.
218. Hatalmas büszkeséget és szabad akaratot örökölnek meg a parasztok és a semmirekellők fiai.
219. Hatalmas kapzsiság, barátságtalanság és szegénység születik a földek birtokosaiban, s így verseik elsötétülnek.
220. A kézművesség tehetsége bolondoké és szajháké lesz, s így a viselet elveszti színét.
221. Tévhitben élnek majd királyok és nemesek.
222. Hálátlanság és kegyetlenség lepi el mindenki elméjét, s így se szolga, se szolgálólány nem engedelmeskedik urának; s így se királyok, se nemesek nem hallják embereik könyörgését és véleményét; s így a templomok helytartói nem hallgatnak szerzeteseikre, közösségeikre; s így az adózó nem fedezi tartozását ura felé; s így az egyház embere nem szolgálja vagyonából templomát és hozzátartozó apátját; s így a feleség nem viseli el majd férjének szavát felette; s így a fiúk és leányok nem engedelmeskednek majd apjunknak, s anyjuknak; s így a tanítványok nem kelnek fel tisztességesen tanáraik előtt.
223. Mindenki hamis tanításokra és hamis tudásra váltja művészetét, csak hogy tanáraikat felülmúlhassák; s így a növendék helyet foglalhat miközben tanára előtte áll, s így nem lesz szégyen királlyal vagy nemessel együtt enni s inni alattvalója előtt, ki kiszolgálja őt, vagy kísérete és társasága előtt ki vele tart; s így nem lesz szégyen földművesnek, miután bezárta házát, ennie a művésszel, ki eladta méltóságát és lelkét egy köpenyért és élelemért; s így mindenki evés és ivás közben felebarátja ellen fordul, s így irigység emészt fel minden emberi lényt; s így a büszke férfi eladja méltóságát és lelkét egy kétség áráért.
224. Az erkölcsösséget kitaszítják; a népet megvetik; az urakat elpusztítják; a rangokat lenézik; a vasárnapokat nem tisztelik majd; az irodalmat elfelejtik; költők nem születnek többé.
225. Az igazságosság megszűnik; a tévhiteket a végső világ bitorlói manifesztálják; a gyümölcsök megjelenésük pillanatában fel lesznek égetve a betolakodó csőcselék áradata által.
226. Minden területen túlnépesedés lesz.
227. A lakóterületek a hegyekig terjednek.
228. Minden erdő síksággá lesz; minden síkság erdővé lesz.
229. Mindenki egész családjával rabszolgáskodik majd.
230. Ezekután számos betegség terjed majd; váratlan rettenetes viharok; villámok fákba csapásával,
231. tél lombokkal, nyár sötétségben, ősz aratnivaló nélkül, tavasz virág nélkül.
232. Halandóság éhínséggel.
233. Beteg jószágok: szédülés, dögvész, vízkór, daganat, csomók, láz.
234. Kóbor tárgyak haszon nélkül; rejtekhelyek kincsek nélkül; nagyszerű termések emberek nélkül (akik elfogyaszthatnák).
235. A hősök kihalása.
236. Hiány a gabonaföldeken.
237. Esküszegők.
238. Ítélet hozása haragban.
239. Halál három napon és három éjszakán keresztül, az emberiség kétharmadát sújtva.
240. A dögvész megharmadolja a tengeri lényeket és erdőket.
241. Majd hét év jajveszékelés következik.
242. A virágok elpusztulnak.
243. Minden házból siránkozás hallatszik majd.
244. A betolakodók ellepik Erin földjét.
245. Férfiak férfiakat ápolnak.
246. Csata sújtja majd Cnámchoillt.
247. A gyönyörű dadogókat lemészárolják. [az idegen nyelvet beszélőket]
248. Leányok teherbe esnek apjuktól.
249. Népes helyeken folynak majd küzdelmek.
250. Pusztulás lesz az ír föld szigetjei körül.
251. A tenger mindent eláraszt, s ellepi az Ígéret Földjét.
252. Írországnak hét éve marad a Végítéletig.
253. Gyásszal telik majd a mészárlások után.
254. Ezek után jönnek az előjelek az Antikrisztus születéséről.
255. Minden törzsben szörnyetegek születnek.
256. A patakmedencék a patakok ellen fordulnak majd.
257. A lótrágya arany színűvé válik.
258. A víz bor ízűvé válik.
259. A hegyek tökéletes földekké válnak.
260. A mocsarak virágos rétekké.
261. A méhrajok megégnek a hegyvidékek között.
262. A tenger árapálya egyik napról a másikra késik majd.
263. Ezek után hét sötét év következik majd.
264. Elrejtik majd a mennyország fényeit.
265. A világ pusztulásakor a Végítélet közelébe zarándokolnak.
266. Ez lesz a Végítélet, fiam. Nagy hírek. rettenetes hírek, rossz idők!
FERCHERTNE ÍGY SZÓLT
267. Tudod-e, Ó kicsi (korban), Ó nagy (tudásban), Ó Adnae fia, ki van feletted?
NÉDE ÍGY VÁLASZOLT
268. Könnyű megmondanom. Ismerem alkotó Istenem.
269. Ismerem legbölcsebb prófétámat.
270. Ismerem költészetem mogyorótermését.
271. Ismerem az én hatalmas Istenemet.
272. Tudom, hogy Ferchertne egy hatalmas költő és próféta.
273. Az ifjú ekkor letérdel előtte. Néde odadobja Ferchertne-nek a költő köpenyét, melyet elvett tőle, és felült a költő helyéről, ahol tartózkodott, hogy Ferchertne lába elé vesse magát.
FERCHERTNE ÍGY SZÓLT
274. Maradj, Ó kicsi (korban), Ó nagy (tudásban), Ó Adnae fia!
275. Maradj hát, te költő nagyszerű, a tudományokban, Ó Adnae fia! Légy magasztalva és dicsőítve!
276. Légy népszerű, és ember és Isten véleménye szerint dicsőítve!
277. Légy a költészet őrzője!
278. Légy a királyok jobbkeze!
279. Légy az ollamhok kőszirtje!
280. Légy hát Emain dicsfénye!
281. Szárnyalj hát magasabban mindenki másnál!
NÉDE ÍGY SZÓLT
282. Légy te is ebben a rangban! Egy fa egy törzsből: határozott és elpusztíthatatlan.
283. A költészet őrzője:
284. Egy új bölcsesség kinyilatkoztatása: ő a tökéletes nép intellektusa: apa fiával és fiú apjával.
285. Három apa olvasatik ki ebből, nevezetesen, a kor apja, a test apja, a tanítás apja.
286. Apám a testben már nincs köztünk.
287. Apám a tanításban nincs jelen.
288. Így te vagy apám a korban.
289. Elismerlek téged apámnak. Légy önmagad.
FINIT AMEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése