Kicsit nehéz belekezdenem ebbe a beszámolóba - nemcsak azért mert mi is részt vettünk benne előadóként, hanem mert nehéz szavakba önteni azt a rengeteg inspirációt, szeretetet, amit itt kaptunk. Az, hogy egy ilyen esemény létezik, ahol rengeteg hasonló érdeklődésű ember találkozhat és megismerhet különböző spirituális utakat, misztérium rendszereket, az nemzetközileg is egyedülálló. Én személy szerint nagyon otthonosan éreztem magamat, és olyan ismeretségeket kötöttem, olyan találkozásokban volt részem, hogy sokszor az volt az érzésem, ezekkel az emberekkel mi évek óta ismerjük egymást.
Az előadássorozatot mi indítottuk a Gleann Danannal, Gyökerek és ágak: A druidizmus szerepe a XXI. században címmel; átvettük a druidizmus történelmét, az Order of Bards, Ovates and Druids rend legfontosabb tudnivalóit, illetve a saját mag csoportunk részleteit. Nehéz saját szemszögből megítélni, hogy hogyan sikerült a prezentációnk, de összességében jó visszajelzéseket kaptunk. Tervezzük, hogy ezt az előadást még megismételjük hasonló formában. A diasor egyébként elérhető itt.
A következő előadás a Tradicionális Wiccáról szólt, A gardneri boszorkányság címmel. Saddie LaMort ezen előadása is pont olyan magnetikus és magával ragadó volt, mint amiket már korábban láttam, hallottam tőle és úgy is tudott a témáról egy újabb perspektívában beszélni, hogy sok szálat már ismertem belőle. Már a felvezető Jack Parsons thelemita idézet is nagyon erőteljes volt, utána végigmentünk azokon a jelentősebb történelmi eseményeken és könyv megjelenéseken, melyek Gerald Gardnert a Wicca megalapítására inspirálták. Úgy röppent el ez a 45 perces ismertető, hogy észre sem vettük az idő múlását. Aki felelevenítené, az előadás azóta teljes hosszában felkerült az internetre, itt megtekinthető.
A teozófiáról volt a legkevesebb ismeretem a négy rendszer közül, erről Nagyiday Adrienne tartott előadást. Személyes története után három, a Teozófiai Társulathoz köthető személyről hallhattunk: ők Helena Petrovna Blavatsky, Annie Besant, és Jidda Krishnamurti; közülük én csak Blavatsky-ról olvastam, de mindhárom személyiségnek már az élettörténete is nagyon izgalmas. Szó esett a teozófia értékeiről és céljairól, az ember spirituális fejlődéséről. Volt valami megindító abban az állításban, hogy minden ember, élőlény egy, illetve abban az önzetlen, odaadó magatartásban, amiről ez az út tanúskodik. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben még fogok bővebben olvasni a témáról.
Az utolsó előadás a szabadkőművességről szólt. Úgy hiszem, sokaknak vannak elképzelései a társaságról, de ritkán hallhatunk a tévhitekről és a valóságról első kézből egy szabadkőművestől - ráadásul Gályász Attilától, a Magyarországi Nagyoriens Nagymesterétől. Szó esett a szabadkőművesség fő irányzatairól, a beavatásokról, és még arról is, hogy hogyan lehet bekerülni. Ami különösen érdekes volt, hogy a társaságról elterjedt összeesküvés-elméletek nagy része egyetlen személyhez köthető, akit viselkedése miatt kizártak a rendből és ezért bosszút állt - ő Léo Taxil. Később hiába ismerte be, hogy álhíreket terjesztett, addigra ezek már a köztudatban maradtak és tovább terjedtek. Különben a célja összességében ennek a rendszernek is az ember illetve az emberiség jobbá tétele különböző szertartásokon, avatásokon keresztül, továbbá a titkos társaságban köthető kapcsolatokon keresztül.
Az előadások után pedig egy kerekasztal beszélgetéssel zártuk a napot, ahol a négy irányzat képviselői hasonlították össze értékrendjüket, főbb gondolataikat, céljaikat, Dr. Szilágyi Tamás moderálásával. Nekem személy szerint elsőre nagyon letaglózó élmény volt, hogy kezdő bárd druidaként itt ülök ezekkel a karizmatikus, nagy tudású emberekkel egy színpadon. Főbb témáink voltak a bölcsesség forrása, az élet értelme, a klímaválság és az ahhoz fűződő reakcióink, a beavatás szerepe, illetve hogy kik számára lehet érdekes az általunk képviselt irányzat. Számomra talán az volt a legmeglepőbb, hogy a legtöbb dologról mennyire hasonlóan gondolkodunk, hogy mindenki spirituális fejlődéséhez mi inkább eszközöket adunk, minthogy dogmatikusan megmondanánk, miben higgyen és mit kell tennie. Ebből a szempontból nem voltak igazán nagy ellentétek a rendszerek között, leginkább csak az eszközökben, módszerekben vannak különbségek.
Az előadások közti rövid szünetekben természetesen körbenéztünk a Dürer Kert nagytermében és fotelbárjában elérhető Boszorkánybörzén, ahol mint mindig, most is rengeteg nagyszerű kézműves alkotás és termék várt - ilyen helyzetekben az ember mindig nehezen állja meg, hogy ne vegyen egyszerre több tucat dolgot. Az emeleten egyébként varjú simogató és Tarot sorselemzés is volt.
Mindezek után pedig még kettő koncert is várt minket este. Mi ekkorra már alaposan elfáradtunk, ezért csak az Itinera lemezbemutató koncertjén maradtunk, a Realectát már nem vártuk meg, így arról sajnos nem tudok beszámolni. Az Itinerát korábban már volt szerencsém látni élőben a Fekete Zaj Fesztiválon, és most is pont olyan magával ragadó, energikus fellépést láthattunk, hallhattunk tőlük, mint korábban. Stílusukban gyönyörűen keveredik a magyar népzene a modern elektronikával, a skandináv hatással és némi sötét árnyalattal. Személyes kedvenc pillanatom a Mindentlátó című dal volt, ahol a Litha Tribe tánctársulat is csatlakozott, illetve a Várai Áronnal közösen előadott Százlevelű. Koncertjük méltó megkoronázása volt a fesztiválnak. Azóta is a Kör lemezüket hallgatom, hogy visszavigyen kicsit erre a napra, melyre biztosan sokáig emlékezni fogok még.
