Stuart Piggott: A druidák

Következő ajánlónk az egyik legelterjedtebb, legismertebb olvasmányról szól, mely a druidák történelmét áttekinti. Stuart Piggott műve 1968-ban jelent meg és megpróbált minden velük kapcsolatos tévhitet eloszlatni. Némi fenntartással kezdtem bele, ugyanis sok rosszat is hallottam róla: többek közt hogy száraz történelem, illetve hogy Stuart nem igazán kedves a modern druidák felé. És mindez igaz is, ennek ellenére mégis nagyon olvastatta magát; pár nap alatt sikerült is befejezni. Tetszett a források és az elméletek felé való szkeptikus hozzáállás: igen, lényegében nagyon keveset tudunk az eredeti druidákról. Azzal is egyetértek, hogy hajlamosak vagyunk túlromantizálni társadalmakat és rájuk projektálni valótlan dolgokat, ahogy az a keltáknál is előfordul a mai napig. 

Volt azért pár dolog az érvelésében, amivel nem voltam elégedett. Úgy tűnt, az író is hajlamos volt a keltákat, így a druidákat is úgy bemutatni, mint primitív barbár népség, a római források alapján. Számomra valahol ellentmondásos ez, tekintve a bárdok bonyolult tanítási rendszerét, vagy a komoly csillagászati, természeti ismereteiket. Illetve szívesen olvastam volna még részletes kutatást a walesi bárdok sokáig fennmaradt rendszere és a druidák közötti lehetséges kapcsolatról. Helyette viszont inkább Iolo Morganwg kritizálására fektette a hangsúlyt, aki hamisan azt állította, hogy egytől egyig megőrizték az összes bölcsességet, bár meg kell jegyeznem, ez elég szórakoztató volt.

Kijelenthetjük, hogy egy rendkívül fontos műről van szó, mely mindvégig próbál objektív és racionális maradni, ellentétben a legtöbb hasonló témával foglalkozó írástól. A könyv hangvétele viszont könnyen elveheti a modern druidizmus iránt érdeklődő ember kedvét, ha csak ezzel találkozik. Jó tisztában lenni a tényekkel, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy minden vallás, mítosz fejlődik az idők során. Ha nem is a kelták építették a Stonehenge-t és más kőköröket, ettől a modern druidák miért ne használhatnák ezeket a helyeket, új jelentést adva nekik? Arra sincs egyértelmű bizonyíték, hogy amikor a kelták elfoglalták ezeket a területeket, nem vették át és értelmezték újra őket. Nem kaphatott-e a druida mint szó új, árnyaltabb jelentést az évszázadok során? Mégha soha nem is fogjuk megismerni az eredeti hagyományaikat, az évek alatt újra és újra felmerült az igény, hogy valamiképp kapcsolódjunk hozzájuk, és rajtuk keresztül pedig a természethez. Fontos megjegyezni, hogy a modern druidizmusnak nem is áll szándékában a lehetséges régi hagyományokat megfejteni, hiszen a mai embernek más szemlélete, fókusza van, így a spirituális utunk is változik.

Sajnos viszonylag kevés druidákról szóló könyv jelent meg magyar fordításban, mi megpróbáljuk felkutatni azt amit lehet, vagy a témához kapcsolódik, és időről időre posztolunk róluk könyvajánló formájában. A Druidákat antikvár példányban meg lehet rendelni online könyváruházakban, csak pár ezer forintért.

Eredeti cím: The Druids
Fordította: Valló Gábor
A könyv magyarul 2010-ben jelent meg, a General Press Kiadó jóvoltából.